Tartalomjegyzék

Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 7/2019.(X.29.) rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagybajom Város Önkormányzat  Képviselő – testülete (a továbbiakban: Képviselő – testület)  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. § (2) bekezdés pontjában kapott felhatalmazás alapján   a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagybajom Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nagybajom Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 7561 Nagybajom, Fő utca  40.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Nagybajom Város közigazgatási területe.

(5) A Képviselő-testület Jákó Községi Önkormányzattal, Kiskorpád Községi Önkormányzattal, valamint Pálmajor Község Önkormányzattal közösen 2013. április 1. napjával létrehozta a Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), melynek székhelye:  7561 Nagybajom, Fő utca 40. 

II. FEJEZET

Az Önkormányzat jelképei

2. §

Az Önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

  • a.) Az Önkormányzat címere: felső szegélyén ívesen zárt csücsköstalpú kék pajzs, melyben zöld talajon balra fordult fekete csőrű, nyakú és bóbitájú ezüst bíbic áll. A pajzs fölött három bástyából és rovátkolt falakból álló ezüst falkorona. a pajzsot alul két arany szalaggal összekötött, keresztbetett szárú, hat-hat arany makkal megrakott zöld tölgyfaág keretez.
  • b.) Az Önkormányzat zászlaja: 1:2 aranysárga, melyet hosszanti szélein a zászló szélességének 1/6-1/6 részét kitevő zöld él szegélyez. A zászló mértani középpontjában a színes címer foglal helyet úgy, hogy függőleges szimmetriatengelye zászló hosszának 1/2-es osztásvonalával esik egybe.
  •  

Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól. 

III. FEJEZET

Feladatok és hatáskörök

3. §

(1) Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik, amely egyes hatásköreit a polgármesterre, a Bizottságokra, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja.

(2) A hatáskör átruházása történhet képviselő-testületi határozattal, rendeletben, társulási megállapodással, helyi népszavazás által.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható, és a Mötv. 42. § rendelkezik azon hatáskörökről, amelyek esetében a törvény erejénél fogva tilos az átruházás.

4. §
(1) A Képviselő-testület:
  •  a.) a Nagybajomi Mesevár Óvoda és Bölcsőde útján gondoskodik a gyermekek óvodai neveléséről és a gyermekek  napközbeni ellátásáról;
  •  b.) a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok ellátásáról a Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás által fenntartott Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ útján gondoskodik;
  •  c.) az illetékes szolgáltató szervezetektől való szolgáltatás vásárlásával biztosítja az egészséges ivóvíz ellátást, a szilárd és folyékony hulladék összegyűjtésével és ártalmatlanításával valamint a kéményseprő-ipari szolgáltatások ellátásával összefüggő feladatok ellátását;
  •  d.) feladat ellátási szerződések útján biztosítja a felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi ellátást, a védőnői szolgáltatást, gondoskodik a munkaidőn túli  ügyeleti szolgálatról;
  •  e.) a Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik igazgatási feladatai ellátásáról, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek előkészítéséről, az önkormányzati döntések végrehajtásáról, és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátásáról.
  •  f.)  A jelen határozat  I. számú mellékletében szabályozottak szerint ruházza át  hatáskörét bizottságaira.  

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

1. Szervezeti szabályok

5. §

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

 

(2)  A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv

 

(3) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelő számú, de legalább hat ülést, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

 

(4)  A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni:

  • a.) a Képviselő-testület tagjaitól;
  • b.) a Képviselő-testület bizottságaitól;
  • c.)  a jegyzőtől;
  • d.)az önkormányzati intézmények vezetőitől.
  •  

(5) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé minden év január 31. napjáig.

(6)  A munkaterv tartalmazza:

  • a.) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
  • b.) a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolását,
  • c.) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;
  •  

(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a  település  lakossága számára megismerhető legyen.

2. Az alakuló ülés

6. §

(1)A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester  és a települési önkormányzati képviselők  választását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2)Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesteri választás eredményéről.

(4) A képviselők és a polgármester esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(5) A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb attól számított hat hónapon belül programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítségével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

(6) Az alakuló ülésen vagy az azt követő  testületi ülésen  a képviselő-testület felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét

(7) Az alakuló ülésen vagy az azt követő testületi ülésen  a Képviselő-testület dönt:

  • a.) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
  • b.) a polgármester, vagy bármely képviselő javaslata alapján legkésőbb a soron következő ülésen a bizottságokról , elnöki tisztség betöltéséről, valamint a bizottsági tagok megválasztásáról
  • c.) polgármester illetményéről és költségtérítéséről
  • d.) alpolgármester tiszteletdíjáról

(8) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál  nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

 (9) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.  Az eskü szövegét -amennyiben a megválasztásuk az alakuló ülésen történik-, a Helyi Választási Bizottság Elnöke, azt követő ülésen pedig a  korelnök olvassa elő.  

(10) A bizottsági tagság megszűnése esetén a (9) bekezdésben foglaltakat kell értelem szerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

(11) Az egyes bizottságok  felsorolását valamint a bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet  I. számú melléklete tartalmazza.

3. A Képviselő-testületi ülés összehívása

7. §

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testületi ülést. A polgármestert akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló, Összeférhetetlenségi  Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatja (Hivatal épületén, hirdetőtábláin, közintézmények hirdetőtábláin kifüggeszti).

(4) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének az indítványára.

(5) A rendes ülés összehívására írásbeli meghívót küld a polgármester.

(6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.  A képviselők 5 nappal az ülés előtt megkapják a meghívót, és lehetőség szerint 3 nappal az ülés előtt megkapják az írásos előterjesztéseket. Késedelem esetén a napirendi pontok tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.

(7)  Rendkívüli Képviselő-testületi ülés esetén a meghívót 2 nappal az ülés megkezdése előtt a képviselőnek meg kell küldeni. Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban ( telefonon ) is összehívható akár 24 órán belüli időpontra .  Ebben az esetben lehetőség van rendkívüli írásos előterjesztésre is, mikor is a képviselők az ülés napján illetve az ülésen kapják kézhez az előterjesztést.

(8)  A meghívót írásban (a képviselő nyilatkozatba foglalt kérelme alapján elektronikus formában) kell megküldeni. A rendkívüli ülés rövid úton való összehívásakor törekedni kell arra, hogy a képviselő a meghívásról ellenőrizhető módon tudomást szerezzen. Amennyiben a meghívás telefonon keresztül nem kap visszaigazolást, úgy meg kell kísérelni azt elektronikus adattovábbításra alkalmas eszköz útján visszaigazolható módon eljuttatni a képviselőhöz. Amennyiben sem telefonon, sem elektronikus adattovábbításra alkalmas eszköz útján nem nyer visszaigazolást a képviselő részéről, hogy a meghívásról tudomást szerzett, úgy meg kell kísérelni a meghívó személyes, papír alapú kézbesítését a képviselő részére a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítés szabályai szerint.

(9) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett

  • a.) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét;
  • b.) Önkormányzat intézményeinek vezetőit;
  • c.) a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
  • d.) a bizottság beszámoltatása esetén a  bizottság tagjait;
  • e.) a Kaposvári Járási Hivatal vezetőjét
  • f.) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához szükséges. Erről a polgármester dönt.

 (10) A Képviselő-testület a (9) bekezdésében  felsoroltaknak tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és bizottságainak ülésén.

 

4. Az előterjesztések

8. §

(1) Előterjesztés készítése szükséges, amennyiben az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges (tájékoztató, beszámoló, rendelettervezet, határozat-tervezet).

(2) Az előterjesztés készülhet írásban, de indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is.

(3) Kizárólag írásos előterjesztés nyújtható be a következő ügyekben:

  • a.) rendeletalkotás;
  • b.) szervezet kialakítása; működésének meghatározása, hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
  • c.) gazdasági program, költségvetés megállapítása, végrehajtása, beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása, zárszámadás;
  • d.) településrendezési terv jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
  • e.) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
  • f.) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,
  • g.) közterület elnevezése;
  • h.) helyi népszavazás kiírása, önkormányzati jelképek, kitüntetések, címek adományozása.
  •  

(4) Előterjesztés benyújtására jogosult:

  • a.) a polgármester;
  • b.) a Képviselő-testület tagja,
  • c.) a Képviselő-testület bizottsága;
  • d.) a jegyző;
  • e.) az Önkormányzat részvételével működő társulás hivatalos képviselője, vagy a társulás székhely szerinti jegyzője,
  • f.) a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke;
  • g.) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
  •  

(5) A (3) bekezdés c.) pontjában meghatározott kérdéseket tárgyaló előterjesztéseket a képviselő-testület nem tárgyalja anélkül, hogy azt a pénzügyi, gazdasági, szociális és ügyrendi bizottság tárgyalta volna.

(6) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

  • – Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt – határidejű határozatok végrehajtásáról (1. napirendként),
  • – A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések;
  • – A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések;
  • – A fellebbezések;
  • – A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések.
  •  

(7) Az előterjesztéssel szemben elvárt formai követelmények

  •  Fejléc a hivatalos formanyomtatványnak megfelelően.
  •  Az előterjesztés tárgyának megjelölése, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel;
  •  Megszólítás az alábbiak szerint: „Tisztelt Képviselő-testület!”;
  •  Az előterjesztés érdemi szövege;
  •  Határozati javaslat, – szükség szerint annak végrehajtási határideje, és végrehajtásért felelős személy megnevezése – több megoldási lehetőség esetén alternatív határozati javaslatokkal;
  •  Értékesítésre irányuló előterjesztés esetén a határozati javaslatnak tartalmaznia kell, az ingatlan pontos adatait: helyrajzi számát és címét;
  •  Döntéshez szükséges szavazati arány (egyszerű vagy minősített többség);
  •  Bizottságok felsorolása, amelyek az előterjesztést megtárgyalják;
  •  Az anyag készítőjének a neve és hivatali beosztása;
  •  Hitelesítési kellékek: pecsét és aláírás;
  •  Személyi ügy tárgyalása mellé, ha megadta csatolni, kell az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a nyilvános tárgyalás érdekében.
  •  Azoknál az előterjesztéseknél, amelyek elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, a határozati javaslatban nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

  

(8) Az előterjesztés tartalmi követelményei

  •  Az ügyben született korábbi önkormányzati határozat;
  •  Indokolt esetben, a korábbi döntés módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslat;
  •  A tárggyal kapcsolatos fontosabb jogszabályok;
  •  Az előkészítés során végzett munkában a közreműködő szervek és személyek véleménye;
  •  A döntés várható következménye (rendelet esetében jogszabály által előírt  hatásvizsgálat). 
9. §

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit, részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, a döntések végrehajtásának szervezésében és azok ellenőrzésében.

(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3)A képviselő az Mötv. 32. § 2. bekezdésében meghatározottakon túl :

  • a.) köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;
  • b.) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,    a választók bizalmára;
  • c.) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a         különböző vizsgálatokban;
  • d.) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a Képviselő-testület     vagy a bizottságok ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva   van;
  • e.) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
  • f.) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati vagy üzleti titkot megőrizni, ezen           kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

4) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra a Mötv. 49. §-ában  meghatározott szabályok irányadók.

(5) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megválasztásától, illetve annak keletkezésétől számított 30 napon belül megszüntetni és az a polgármesternek bejelenteni, igazoló dokumentumait az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló, Összeférhetetlenségi és Bizottságnak átnyújtani.

(6) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

(7) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(8) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Összeférhetetlenségi, elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt is tájékoztatja.

(9) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Összeférhetetlenségi,, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésen, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(10) A képviselő-testület határozattal dönt a képviselői tisztség megszűnéséről, mely határozatát  következő munkanapon közli az érintett képviselővel, a helyi választási bizottsággal, Kormányhivatallal

( 11) A képviselő megválasztásától számított 30 napon belül azt követően minden év január 31 napjáig vagyonnyilatkozatot tenni, melyet az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló, Összeférhetetlenségi Bizottságnak kell átadni, vagy tértivevényes levélben fenti időpontig megküldeni.

 (12) A képviselő köteles megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

 (13)A méltatlansági eljárás lefolytatására az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Összeférhetetlenségi, bizottság jogosult, az összeférhetetlenségi eljárás szabályainak betartásával.

6. Kérdés és interpelláció

10. §

(1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A kérdés az Önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A Képviselő-testület tagja interpellációval élhet a Képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester és a jegyző irányában.

(3) A Képviselő-testület ülésének kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat a napirendek megtárgyalását követően szóban vagy írásban tehetik meg.

(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(6) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(7) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt annak elfogadásáról a Képviselő-testület is.

(9) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, ez esetben az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(10) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(11) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz. 

7. Nyilvános és zárt ülések

11. §

(1)   A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítására a meghívó hirdetményi  úton való közzététele szolgál.

(2)   A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv 46.§ (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott  ügyekben.

(3)A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

  • a.) a Képviselő-testület tagjainak,
  • b.)  a jegyzőnek,
  • c.)  a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
  • d.)  a Somogy Megyei Kormányhivatal illetékes ügyintézőjének (törvényességi referens)  az erre szolgáló elektronikus felületen .

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének  lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítania kell, erre vonatkozó intézkedések megtételére a jegyző jogosult.

(5) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem képviselők közül választott alpolgármester a jegyző, aljegyző, meghívása esetén a közös hivatal ügyintézője,  az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

8. Ülés vezetése

12. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló, Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke  vezeti.

(2)  A Képviselő-testület ülését vezető személy :

  • a.) megállapítja az ülés határozatképességét,
  • b.) előterjeszti az ülés napirendjét;
  • c.) megnyitja az ülést.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők több, mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(5) Ha a (4) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincsen jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(6) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 5 perc időtartamban kérdéseket, hozzászólást intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően az előterjesztőnek viszont reagálásra van lehetősége. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, majd a döntést követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) A Képviselő-testületi ülésen a hozzászólás megadásának joga a polgármestert illeti.

(8) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(9) Ügyrendi javaslat legfeljebb 1 perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot a Képviselő-testület vita nélkül azonnal megszavazza.

(10) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal részt vevő személyek a napirend előterjesztését követően a vita alatt legfeljebb 5 perc időtartamban hozzászólhatnak a

napirendhez, miután részükre a hozzászólás jogát az ülést vezető személy megadta.

(11) A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság körében megjelent személyek – miután a hozzászólás jogát megkapták – a vita lezárását követően legfeljebb 3 perc időtartamban hozzászólhatnak a napirendhez.

(12) A hozzászólási jog megadásának feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog a polgármester által automatikusan megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a megadott időkeretet.

(13) Az ülés vezetésére jogosult személy egyedi, az ülésen megindokolt döntése alapján kezdeményezheti a hozzászólás jogának megvonását a rendelkezésre álló időkereten belül. A hozzászólás megvonásáról ebben az esetben a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

 

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

13. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

  •  a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
  • b.) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
  • c.) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
  • d.) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

e.) a c.), d.) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(2) A képviselővel szemben nem alkalmazhatók olyan szankciók, amelyek megakadályoznák vagy megtiltanák a testület munkájában való részvételt (különösen a döntéshozatalban való közreműködést).

(3) A polgármester vagy bármelyik képviselő a széksértés megállapítását  és  30.000 Ft-os bírság kiszabását kezdeményezheti, ha az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, illetőleg a sértettet vagy a testületet meg nem követi.

(4) A széksértés tényét, valamint a bírság kiszabásáról szóló  döntését   a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel  hozza meg.

(5) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a Képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Amennyiben az ülés ilyen módon félbeszakad, az csak újabb összehívással folytatódhat.

10. A döntéshozatali eljárás

14. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(2) Az ülést vezető személynek a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt végig figyelnie kell kísérnie.

(3) Minősített többség kell a következő ügyekhez:

  • a.) rendeletalkotás;
  • b.) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat,
  • c.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek képviseleti szervezethez való csatlakozás;
  • d.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
  • e.) intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés,
  • f.) 10 millió Forintot meghaladó hitelfelvétel,
  • g.) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz történő hozzájárulás;
  • h.) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;
  • i.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
  • j.) zárt ülés elrendelése;
  • k.) a Képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ;
  • l.) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
  • m.) településrészi önkormányzat létrehozása;
  • n.) titkos szavazás elrendelése,
  • o.) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
  • p.) a helyi népszavazás elrendelése.
  • q.) méltatlanság megállapításához
  • r.) képviselői megbízás megszűnéséről szóló döntéshez

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének  igen szavazata szükséges.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

15. §

(1)  A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2)   A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(5) A név szerinti szavazásnál a  jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(6) A polgármester javaslata alapján, annak elhangzását követően teszi fel a kérdést szavazásra, és kéri először az „igen”, majd a „nem”, végezetül pedig a „tartózkodom” kijelentések kapcsán a kézfelemelést.

(7) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg, és ismerteti a Képviselő-testület által hozott döntést.

 

11. A Képviselő-testület döntései

16. §

(1) A Képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeletek és a határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

17. §

(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját    (év, hó, nap- szükség szerint óra, perc – megjelölésével).

(2) A jegyző gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

  • a.) a polgármester;
  • b.) a Képviselő-testület tagja;
  • c.) a Képviselő-testület bizottsága,
  • d.) jegyző;
  • e.) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat testülete;
  • f.) civil szervezet képviselője.
  •  

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni. 

(5) A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a költségvetésről, a zárszámadásról, valamint a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezetét a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelelően kell előkészíteni.

(7) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(8)  A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(9)  A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeleteket külön – külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(10) A rendeletet az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

18. §

(1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap).

12. A jegyzőkönyv

19. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent Képviselő-testületi tagok és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Külön készül jegyzőkönyv a Képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről.

(2) A jegyzőkönyvek elkészítésénél  jegyzőkönyvvezető működik közre.

(3) A Képviselő-testület üléseiről készült eredeti jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, feltölti a Nemzeti Jogszabálytárba. További egy példányt a Gyergyai Albert Városi és Iskola Könyvtárába küld meg. A harmadik eredeti példányt a jegyző köteles őrizni, tárgyévet követően minden testületi anyaggal másolatban köttetésre megküldeni.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(6) A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.

(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Somogy Megyei Kormányhivatal Főigazgatója és a jegyző tekinthet be.

(8) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvről bárki a költségek megtérítése   ellenében másolatot kaphat.

13. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

20. §

A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

14. Lakossági fórumok

21. §

(1) A lakossági fórumokon keresztül megvalósulhat a lakosság és a Képviselő-testület közvetlen kapcsolata. A Képviselő-testület egyedi határozatával dönt lakossági fórum, összehívásáról, amelynek helyéről, időpontjáról és napirendjéről szintén határozatában rendelkezik.

 

(2) Lakossági fórum összehívását, az ott tárgyalandó témakör megjelölésével együtt a Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti. A lakossági fórum összehívására vonatkozó képviselő-testületi döntést követően az összehívásról, és a lakosság értesítéséről a polgármester gondoskodik.

 

(3) A lakossági fórumok időpontját 5 nappal megelőzően kell értesíteni a lakosságot a fórum helyéről, időpontjáról és napirendjeiről.

 

(4) A lakossági fórumok alkalmával megfogalmazott állásfoglalást és az ott felmerült kisebbségi véleményt egyaránt szerepeltetni kell a lakossági fórum alkalmával készült jegyzőkönyvben, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és amelynek másolati példányát a Képviselő-testület tagjai megkapják.

15. A közmeghallgatás

22. §

(1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban, legalább éves szinten egyszer közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek, a képviselő-testületi ülés alatt a napirendekhez bármikor hozzászólhatnak.

 

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 7 nappal korábban tájékoztatni kell (községi hirdetőtáblán való kifüggesztés útján).

 

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen a hozzászólás időtartama nem esik időkorlát alá, azonban indokolt esetben a polgármester kezdeményezésére a Képviselő-testület a hozzászólás jogát megvonhatja.

 

(4) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület értékeli, és kijelöli még a közmeghallgatás időtartama alatt azt a személyt, vagy szervezetet, aki vagy amely az elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, és szükséges esetben határidő tűzésével intézkedést kezdeményezhet. A kijelölt személy vagy szervezet a megtett intézkedésekről a Képviselő-testületet a közmeghallgatást soron követő testületi ülésen tájékoztatja. 

V. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

1. A polgármester

23. §

(1)A polgármester megbízatását főállásban látja el

(2)A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az Önkormányzat egészének

működéséért.

(3) Főbb feladatai:

  • a.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
  • b.) a település fejlődésének elősegítése;
  • c.) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
  • d.) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
  • e.) a képviselők, bizottságok munkájának segítése;
  • f.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
  • g.) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel;
  • h.) kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel,
  • i.) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése,
  • j.) munkáltatói jogokat gyakorol az önkormányzati intézményvezetők tekintetében
  • k.) munkáltatói jogok gyakorlása a közös hivatal jegyzője tekintetében
  • l.) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a Közös Hivatal irányítása,
  • m.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Közös Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
  • n.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére;
  • o.) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint;
  • p.) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájuk megszervezése,
  • q.) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, benyújtása, végrehajtása, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról való tájékoztatás;
  • r.) ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a törvények és egyéb jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
  • s.) amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Mötv 42.§- ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat, melyről a következő testületi ülésen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.
  • t.) dönthet két ülés között időszakban felmerülő halaszthatalan képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben (a Mötv 42.§-ában foglalt kivételével) a képviselő testület utólagos tájékoztatásának kötelezettsége mellett.

(3) A polgármester részletes feladat-és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A polgármester munkarendje megegyezik a Hivatal munkarendjével, ezért fogadónapot

nem tart, hanem a Hivatal ügyfélfogadási idején belül fogadja a hozzá forduló  állampolgárokat.

(5) A polgármester tartós távollétének minősül, ha a polgármester bármely igazolt, vagy

igazolatlan indoknál fogva 30 napot meghaladó időtartamban nem látja el polgármesteri tisztségéből eredő feladatait.

2. Az alpolgármester

24. §

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazás alapján, illetve tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében a polgármester jogosultságai illetik meg, az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármester hatáskörébe és feladatkörébe tartozó feladatokat.

3. A jegyző

25. §

(1) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt, gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

 

  • a.) személyesen vagy megbízottja útján legalább heti egy alkalommal településenként ügyfélfogadást tart,,
  • b.) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • c.) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
  • d.) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén;
  • e.) határozathozatal előtt – felmerülő törvényességi kifogás esetén – törvényességi észrevételt tesz,
  • f.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének, rendeleteinek elkészítéséről, aláírásáról, és határidőben való továbbításáról a Somogy Megyei Kormányhivatal felé.

 

 

(2) A jegyzőt a polgármester pályázat alapján nevezi ki határozatlan időre, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

 

(3) A jegyzőt aljegyző helyettesíti 5 napot egybefüggően meghaladó távolléte illetve tartós akadályoztatása esetén.

 

(4) Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat és jegyzői feladatokat lát el a jegyző által meghatározott körben.

 

VI. FEJEZET

A Hivatal

26. §

(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Jákó Község Önkormányzatával, Kiskorpád Község Önkormányzatával valamint Pálmajor Község Önkormányzatával közösen egységes hivatalt, Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

 

A Hivatal elnevezése: Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal.
A Hivatal székhelye: 7561 Nagybajom, Fő u. 40.
A Hivatal kirendeltsége: 7564 Kiskorpád, Petőfi u. 20.
A Hivatal megalakulásának időpontja: 2013. március 1.

 

(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat – és hatáskörét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VII. FEJEZET

Bizottságok

27. §

(1)  A képviselő-testület   az alábbi  állandó bizottságokat  hozza létre:

  • Ügyrendi-, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló  és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság 3 fő,
  • Pénzügyi és Gazdasági Bizottság  3 fő,
  • Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Ifjúsági , Sport  és Nemzetiségi Bizottság  3 fő. 

A bizottságok   feladatait ezen rendelet I. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(3) Az eseti bizottságok működési szabályai megegyeznek az állandó bizottságéval.

(4)  A képviselő-testület a helyi önszerveződő közösségek képviselőinek, amennyiben az feladatköréhez kapcsolódik –  tanácskozási jogot biztosít a bizottságok ülésein és  döntései  előtt kikéri vezetőik véleményét, a bizottsági ülésekre  esetileg tanácskozási joggal meghívót küld. 

28. §

(1) A Bizottságok határozatképességére, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésre és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A Bizottságok munkáját a Hivatal segíti.

 

A Hivatal feladatai:

  • a.) gondoskodik az ülés meghívójának, előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
  • b.) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a körjegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;
  • c.) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi aláírásra. a Bizottság elnökének
  • d.) a bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 3 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

 

(4) A Képviselő-testület és a Bizottságok, valamint a Bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(5) A bizottságok külsős tagja megválasztásától számított 30 napon belül azt követően minden második év június 30. napjáig vagyonnyilatkozatot tenni, melyet az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló, Összeférhetetlenségi és Bizottságnak kell átadni, vagy tértivevényes levélben fenti időpontig megküldeni.

VIII. FEJEZET

Az Önkormányzat költségvetése, vagyona

1. A Gazdasági Program

29. §

(1) A Gazdasági Program a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A Gazdasági Program az Önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az Önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

 (2) A Gazdasági Program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

 (3) A Gazdasági Program elfogadásakor az adópolitikai célkitűzések és a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséhez kapcsolódó feladatok meghatározására a Képviselő-testületnek különös figyelmet kell fordítani.

 (4) A Gazdasági Programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő Gazdasági Program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

2. A költségvetés

30. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

31. §

(1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei a következők:

  • a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
  • b.) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
  • c.) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos és célszerű megoldásainak meghatározása,
  • d.) az igények és célkitűzések egyeztetése;
  • e.) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása;
  • f.) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(2) A költségvetési rendelet tervezetet a (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.

(3) A költségvetésről szóló előterjesztést és a rendelet-tervezetet a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalja.

32. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.(1) Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalja, az eljárás a következő:

  • a.) Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat által szabadon vállalt, illetve számára kötelezően előírt feladatok elemzése alapján megtörténik a gazdasági koncepció összeállítása. Ennek során számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, s azok gazdaságos, célszerű megoldását. Egyeztetni szükséges az igényeket a lehetőségekkel, s meghatározni a szükségletek kielégítésének sorrendjét.
  • b.) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja meg a Képviselő-testület.

 

(2)  A költségvetési rendelet a bevételeket a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, tartalmát alapvetően a költségvetési törvény határozza meg.

3. Az Önkormányzat vagyona

33. §

(1) Az Önkormányzat vagyonát képezik a tulajdonában álló vagyonon túl az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok is.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az Önkormányzat esetleges vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A gazdálkodás ellenőrzése

34. §

(1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadóak. Az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodásának belső ellenőrzését a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011(XII.31.) kormányrendelet szabályai szerint polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr látja el.

(2) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi

(3) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.

  

(4) Belső ellenőr feladatai:

  • a.) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
  • b.) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
  • c.) elemezni, vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
  • d.) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője, valamint a jegyző számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE-t is) javítása, továbbfejlesztése érdekében;
  • e.) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
  • f.) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
  • g.) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
  • h.) a költségvetési szerven belül a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni. 

IX. FEJEZET

Helyi Nemzetiségi Önkormányzat[1]

35. §

A Helyi Nemzetiségi Önkormányzat, Nagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg Szervezeti és Működési Szabályzatát.

36. §

(1) A Nemzetiségi Önkormányzat önállóan működő, az Önkormányzattól elkülönült gazdálkodással rendelkező szervezet, amelynek működése és előmozdítása a helyi nemzetiségi érdekek minél szélesebb körben történő előmozdítása érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladata. Ezen feladat ellátásához Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal útján segítséget nyújt.

 

Az együttműködési szerződést  az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választásokat követő 30 napon belül meg kell kötni, ezt követően pedig évente minden év január 31-ig felül kell vizsgálni.

X. FEJEZET

Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel

37. §

(1) Nagybajom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

Az együttműködés célja és rendeltetése:

  • – tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
  • – a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
  • – rendelettervezetek véleményeztetése,
  • – a lakossági közügyek intézésébe való bevonása.

 

(2) A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál .

(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak.

Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoztatni kell.

A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi kábeltelevízióban  és az internetes honlapon való megjelentetése.

XI. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

38. §

(1) E rendelet hatálybalépésével megegyező időpontban hatályát veszti Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  3/2014. ( III.11. )  számú rendelete.

(2) E rendelet a kihirdetése  után azonnal hatályba lép. 

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Nagybajom, 2019. október 31.


Pirka Mátyás
polgármester                                                      

dr. Hornung Judit  
jegyző
 
A rendelet kihirdetésének napja és pontos ideje:
  • Nagybajom, 2019. október 31.-én 8 óra 00 perckor  
     
dr. Hornung Judit
jegyző

Tartalomjegyzék

I. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Képviselő-testület Bizottságainak feladatai

Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság

a.) Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

b.) közreműködik az alakuló üléssel kapcsolatos teendők lebonyolításában,

c.) közreműködik a titkos szavazás végrehajtásában,

d.) figyelemmel kíséri az SzMSz és az Önkormányzati rendeletek hatályosulását,

e.) ellenőrzi a képviselő-testületi döntések végrehajtását,

f.) lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást,

g.) elnöke  a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, esetén összehívja és vezeti a testületi ülést,

h.) intézményvezetői pályázat esetén meghallgatja és véleményezi a pályázókat.

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

a.) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b.) figyelemmel kíséri a költségvetés bevételeinek alakulását,

c.) vizsgálja és véleményezi a hitelfelvétel indokait,

d.) ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását,

e.) előzetesen véleményezi az Önkormányzat pénzügyi kihatású rendeleteit,

f.) véleményezi az éves ellenőrzési tervet, végrehajtásának tapasztalatait,

g.) kialakítja a helyi adókkal kapcsolatos koncepciót,

h.) véleményezi a helyi önszerveződő közösségek által benyújtott támogatási igényeket.

Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Ifjúsági és Sport és Nemzetiségi Bizottság

Szociális feladatok:

a.) javaslatot dolgoz ki az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységére

b.) figyelemmel kíséri a településen élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosságának élet és munkakörülményeit, munkalehetőségeit, közfoglalkoztatási programokat

c.) véleményezi az önkormányzat szociális rendeletét

d.) átruházott hatáskörben dönt:

  • –  50.000,-Ft-ig önkormányzati segély ügyekben,
  • – temetési célt szolgáló önkormányzati segély ügyben 15.000,-Ft-ig,
  • – ápolási díj megállapítása tárgyában,
  • – szociális tűzifa igénylés ügyekben,
  • – Bursa Hungarica kérelmek ügyében.

 

Kulturális feladatok:

a.)  minden évben  javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé az adott évben megrendezésre kerülő, Önkormányzat által szervezett kulturális rendezvények vonatkozásában, javaslatot tesz azok programjaira, és a finanszírozás módjára,

b.) önkormányzati szervezésben megvalósuló rendezvények programját előzetesen véleményezi, és azokkal kapcsolatban javaslatot fogalmaz meg;

c.) figyelemmel kíséri a település kulturális életét, az azokra vonatkozó pályázati lehetőséget, és  aktívan közreműködik azok megvalósításában.

d.) Figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában levő, a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézmények működését.

e.) Figyelemmel kíséri az önkormányzat fenntartásában levő, a tevékenységi körét érintő intézmények tárgyi és személyi feltételeit, a dolgozók munkakörülményeit.

f.) Kapcsolatot tart fent, ha szükséges együttműködik a KLIK és városi intézményeinek vezetőivel a diákok nevelése-oktatása érdekében.

g.) Az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolatát, együttműködését figyelemmel kíséri.

 

h.) Figyelemmel kíséri, illetve segíti a város közművelődési rendeletében megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósítását.

 

i.) Figyelemmel kíséri a városi közművelődési és közgyűjteményi intézmények  működését, vizsgálja ezen intézmények szakmai tevékenységét, működésük tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeit. Szükség esetén javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére.

 

j.) Véleményezi az illetékességi körébe tartozó intézményvezetők kinevezését.

 

Sport és ifjúsági feladatok:

a.) Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kulturális kapcsolatok alakulását, segíti az abban közreműködő intézmények, civil és társadalmi szervezetek tevékenységét.

b.) Előkészíti a város közművelődési rendeletében felsorolt ún. kiemelt rendezvényeket (tartalmi és formai részletkérdések meghatározása, helyszínek kijelölése, szónokok felkérése, a költségekre vonatkozó javaslat előterjesztése, a rendezvények megvalósításában közreműködő intézmények és szervezetek feladatainak meghatározása, koordinálása).

c.) Figyelemmel kíséri a sport (verseny- és tömegsport) helyzetét.

d.) Figyelemmel kíséri a város, különösen a tanulóifjúság testnevelési és sportolási tevékenységét.

e.) Kapcsolatot tart fenn a sportegyesületek vezetőivel, szükség szerint kezdeményezi a versenysport támogatását.

f.) Közreműködik a testnevelés, az utánpótlás-nevelés, diák és szabadidősport, a verseny- és tömegsport feltételeinek megteremtésében.

 

Nemzetiségekkel kapcsolatos  feladatok:

a.) Figyelemmel kíséri a településen élő nemzetiségi lakosok  lakhatási, szociális, egészségügyi, munkaviszonyait, javaslattal él ezek javításának előmozdítására,

b.) közreműködik a nemzetiséget érintő pályázatok figyelésében, elkészítésében, megvalósításában,

c.) együttműködik az önkormányzat kulturális intézményével, támogatja a nemzetiségi kultúra megismertetését.

 

Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület az oktatás, a helyi művelődés, a kultúra és a sport és a nemzetiségek  tekintetében működése körében megbízza. 

PDF letöltése

Rendelet letöltése
Mérete: 15 KB